 |
Hitel: még inkább svájci frank...
 Hullámvasutazik a forint árfolyama, a spekuláció folyamatos, a kölcsönök törlesztő részletei ingadoznak. Az árfolyam-kockázat ellenére a svájci frankban felvett hitel még mindig a nyerő megoldás. Megmutatjuk, miért.
Ha változatlan árfolyamokkal és kamatokkal számolunk, összesen félmillió forinttal kell kevesebbet visszafizetnie 10 év alatt annak, aki svájci frankban vett fel tízmillió forintnyi lakáshitelt még július közepén. A forint árfolyama a rákövetkező hónapban, a nyár eleji nagyobb gyengülés után ismét erősödött, ami a deviza alapú hitelt felvevőknek kedvezett.
Nyereséges rizikó
A „soron kívüli” megtakarítás oka, hogy a forint árfolyama ismét erősödésnek indult, ami olcsóbbá tette a devizahitelek törlesztését. A svájcifrank- vagy az eurókölcsönök kockázatát ugyanis nem a gyenge forint jelenti, hanem a gyengülő trend. Június elején a példaként említett tízmillió forintnyi kölcsön a 180 forint/frank árfolyam mellett 55 500 svájci franknak felelt meg. Ez – a jellemző, 6 százalékos, a kamat mellett a kezelési költséget is tartalmazó – átlagos teljeshiteldíj-mutató (THM) mellett havi 614 frankos törlesztőrészletet jelentett, ami forintban számolva 110 500 forint volt. Ám egy hónappal később – azaz az első törlesztéskor – a forint már erősebb volt. A Magyar Nemzeti Bank ugyanis kamatot emelt, ami sok külföldi befektetőt vonzott Magyarországra. A nemzetközi összehasonlításban is magas kamatozású magyar államkötvények megvásárlásához azonban először forintot kellett vásárolniuk. Ez a kereslet viszont a forint árfolyamát emelte érezhetően – a svájci frank árfolyama 173 forintra változott. Az új árfolyam egyszersmind alacsonyabb törlesztőrészletet is eredményezett a devizahitelt felvevők számára. A példában említett 614 frankos törlesztés például már csak 106 ezer forintba „került” – azaz egy hónap alatt nagyjából négyezer forinttal kevesebbe. Ha továbbra is ezzel a forintárfolyammal számolunk, azaz 10 éves futamido végéig még hátralévo 119 törlesztésnél is bo 4-4 ezer forintos megtakarítással, a végösszeg pontosan 516 ezer forinttal lesz kevesebb, mint amit az elso visszafizetés alapján számolna az adós.
Eros forint, eros érdek
Aki ma vesz fel hitelt, azért ne számoljon ilyen nagymértéku extra nyereséggel. Sot: a forint akár gyengülhet is, ha például a megszorító csomag végrehajtásában a kormányzat nem elég állhatatos. Ez ugyanis elodázhatja az euró bevezetését, és a külföldi befektetok kivonulásával járna. Az ilyen kimenetel természetesen a forint átmeneti gyengülését vonná maga után, ami ebben az esetben drágítja a svájci frank alapú hiteleket is. Igaz, ebben az esetben a Magyar Nemzeti Bank valószínuleg nagyobb mértékben emelné a jegybanki alapkamatot, hogy a forint árfolyama visszaerosödjön. Az MNB feladata ugyanis az infláció féken tartása, márpedig a jelentosen gyengébb forint áremelkedéshez vezetne. Drágulnának ugyanis a külföldrol behozott importcikkek, az olajtól a színes tévékig és a személygépkocsikig. A kamatemelés hatására pedig – a már említett okból – megjelennének a forintra váltó külföldi befektetok, és a nemzeti valuta árfolyama visszaerosödne. Ennél azonban nagyobb esélye van annak, hogy a forint – hosszú távon – tovább erosödik. Az elso reakciók szerint a költségvetési egyensúlyt javító Gyurcsány-csomagban bíznak a külföldi befektetok, ez pedig újabb magyarországi beruházásokra, befektetésekre csábítja oket – ami újabb forintvásárlással és így a nemzeti valuta erosödésével jár. A devizahitelt felvevok még jobban járnak majd, mert a törlesztorészlet forintban számolva még alacsonyabb lesz. Számolni pedig mindenképpen forintban érdemes, hiszen a hazai hitelfelvevok jövedelme forintban keletkezik, és forintban kell visszafizetni a hitelt is.
Marad az alacsony kamat
A legvalószínubb, hogy a forint árfolyama az elkövetkezo évben a mostani körül stagnál: egy eurót 265-270 forint közötti árfolyamon jegyeznek majd. A svájci frank is a mostani, 170-175 forint közötti sávban maradhat. Mindez azt jelenti, hogy az árfolyamok változása nem fogja lényegesen befolyásolni a devizahitelt visszafizetok havi törlesztorészleteinek nagyságát. Így a hitelfelvételnél a dönto szempont a minél alacsonyabb kamat lesz. Bár a kamatok világszerte (így svájci frankban és euróban is) emelkedtek, a devizahitelek még mindig sokkal olcsóbbak, mint a forintkölcsönök. Amíg például lakásvásárlásra svájci frank alapon 3,5 százalékos, euróban 4,5 százalékos kamatot számítanak fel a bankok, addig a forint alapú kölcsönöknél 10 százalékot is elkérnek a hitelintézetek. A kamat mellett jellemzoen éves 2,5 százalékos kezelési költséget is felszámítanak, így a frankhitelnél 6, az eurókölcsönnél 7-7,5 százalékos teljeshiteldíj-mutatóval lehet számolni.
Kockázat: elore!
Forint alapú lakáshitelnél viszont kétszeres a teher. Tízmillió forintnyi, tíz évre felvett hitelnél svájci frank alapon ma átlagosan 110 ezer forint a havi törlesztés, euróban 116 ezer, forint alapon 165 ezer forint körüli törlesztorészlettel lehet számolni. Tetemes különbség. Olcsósága miatt a svájci frank annyira népszeru, hogy nemcsak a forint-, de az euró alapú kölcsönöket is kiszorítja a hazai bankpiacról. Utóbbiak létjogosultságát egyébként az alapozza meg, hogy – bár a kamat magasabb, mint a svájcifrank-hiteleknél – az árfolyamkockázat kisebb. Ennek oka, hogy elobb-utóbb, de várhatóan a nemegyszer 20 évnél is hosszabb lejárat elott Magyarországon is bevezetik az eurót. Ám a kockázat ekkor sem tunik el, csupán elobbre – a forint majdani átváltási idopontjára – kerül. Az igazi rizikó a majdani átváltási árfolyam. Nem mindegy, hogy havi nettó 300 ezer forintos fizetés ezer euró (300 forint/euró átváltási árfolyam) vagy 1200 euró (250 forint/euró) lesz, amelybol 4-500 eurós havi törlesztést kell befizetni. Mindenesetre a svájcifrank-hitel annyival olcsóbb, mint a forintkölcsön, hogy évente nyolc-tíz forinttal kellene nonie a frank árfolyamának ahhoz, hogy a forinthitel versenyképes legyen. Hosszú távon valószínuleg mindig is a svájci frank alapú kölcsön lesz a legolcsóbb megoldás – véli Csizmazia Ákos, a Magyarországi Volksbank treasury munkatársa. Egy hosszabb futamideju eurókölcsönnél pedig tartósan háromszáz forint feletti euróárfolyam esetén érné meg jobban a forinthitel.
Drágábban is olcsóbb
Nem csak az új hitelfelvevok járnak jól a frankhitellel, hanem azok is, akik korábban adósodtak el. Tény, hogy aki néhány évvel ezelőtt vett fel deviza alapú hitelt, annak az elmúlt hónapokban többet kellett kivenni a családi kasszából a törlesztésekre. Aki például 2005 januárjában vette fel svájcifrank-alapon a tízmilliós hitelt, az elmúlt hónapokban bizony többet fizetett, mint a törlesztési periódus elején. Bő másfél éve minden egyes törlesztendő svájci frankért 160 forintot kellett csak adni; ma 173 forintot. A példában említett 695 frankos havi törlesztés így eleinte 109-110 ezer forintba került. Júniusban azonban a forint rohamosan gyengülni kezdett, és a hónap végére elérte a 180 forint/svájci frank árfolyamot. Ekkor a törlesztéshez szükséges havi közel 700 frank 125 ezer forintba „került”, azaz 15 ezer forinttal többe. Azonban a devizahitel még így is jóval olcsóbb, mint a forintkölcsön. A forint árfolyama ugyanis csak rövid idore gyengült „vészes” mértékben, drágítva így a törlesztéseket. A futamidő első másfél évében kétmillió forintot kellett törleszteni frankalapon, euróban – a némileg magasabb kamat miatt – 2,15 millió forintot. A piaci kamatozású forinthitel ugyanezen idő alatt hárommillió forintba került, de az államilag támogatott lakáskölcsön is érezhetoen drágább volt: havi 127 ezer forint a törlesztőrészlet. Azaz 2005 januárja óta 2,3 millió forintot kellett időarányosan visszafizetnie a hitelt felvett ügyfélnek.
Nyerőváltás
Aki nagyobb mértékűárfolyamváltozást vár, vagy a jövőbeni kamatemelkedés hatására drágulnak a törlesztő részletei, dönthet úgy is, hogy kölcsönét más devizanemű hitelre váltja. A hitelfelvevőknek komoly biztonságérzetet ad, hogy 10-30 évre felvett kölcsönöket a kamatkörnyezet jelentős változása esetén olcsóbb hitelre cserélhetik – mutat rá a ma még csak kevesek által igénybe vett szolgáltatás szerepére Orosz András, a K&H Bank igazgatója. Magyarország az eurózóna felé halad, a kamatok lassan csökkenni fognak. Néhány év múlva várhatóan nem lesz nagyságrendi különbség a forint- és a svájcifrank- vagy eurókamatok között – legalábbis nem akkora, amely miatt érdemes lenne vállalni a forint árfolyam-változásának kockázatát. Ekkor majd érdemes és lehetséges lesz forint- (vagy akkor már euró-) hitelre váltani.
Díjazzák a hűséget
Ma erre a cserére a legtöbb banknál lehetőség van; a hazai hitelintézetek zöme ugyanis a forint mellett euró- és svájcifrank-alapon is hitelez. Devizáról forintkölcsönre való cserét, úgynevezett „átváltást” a futamidő alatt egyszer tesz lehetővé a K&H Bank, ha a szerződés tartalmazta ezt a lehetőséget. Annak ajánlható, aki úgy dönt, még a magasabb törlesztőrészlet is jobban megéri, mint az árfolyamkockázat miatt kiszámíthatatlan havi befizetések. Ezek az ügyfelek egyszerűsített eljárással tudják a szerződésüket módosítani, az ennek megfelelő közokiratok módosítása (egyoldalú kötelezettségvállalás, közjegyzői díj) viszont az ügyfelet terheli. A kölcsön devizanemének megváltoztatására szélesebb körben használt forma a „kiváltás”; azaz amikor az adós nem a régi hitelszerződését változtatja meg, hanem új kölcsönt vesz fel, amelyből visszafizeti a régit. Hitelt szinte minden banknál ki lehet váltani, lehetőség van a deviza–forint és a forint–deviza konverzióra is, a költségek pedig megegyeznek a hitelfelvétel mindenkori díjával. Az Erste Banknál például lakás-, jelzáloghitelek és személyi kölcsönök esetén ügyleti évente egyszer van lehetőség devizanemváltásra. Az átváltásról szóló nyilatkozatot kell kitölteni az igényléshez – mutat rá a procedúra egyszerűségére Szabó Linda kommunikációs vezető. A bankok zöme más hitelintézetek által folyósított kölcsönöket is befogad, ám a saját, régebbi adósaiknak többnyire díjkedvezményt adnak. Elengedik a régi hitel felmondását terhelő, a hátralévő tőketartozás 2-4 százalékos díját. Egyedül az állami kamattámogatásos lakáshiteleknél számolnak fel 2 százalék előtörlesztési díjat – ezt tovább kell utalniuk a finanszírozó jelzálogbanknak. Az új hitel után pedig folyósítási díjat csak akkor számítanak fel, ha a megítélt hitelösszeg magasabb, mint a kiváltott kölcsön.
Ahány bank, annyi szokás
Saját piaci kamatozású forinthiteleinek kiváltásánál a Raiffeisen Bank a devizahitel-igénylés mindenkori jutalékait kéri el, nem számítanak fel külön előtörlesztési vagy hitelkiváltási díjat. Lakáshitelnél előfeltétel, hogy legalább 24 hónap legyen a még hátralévő futamidő. A Budapest Bank adósságrendezési hitelénél a legalább egyéves számlamúlttal rendelkező ügyfelek egyszerűsített elbírálás alá kerülnek. Az MKB Bank az összeg 0,5 százalékát számlázza, személyi kölcsönnél és vállalkozói jelzáloghitelnél viszont nincs lehetőség a devizaváltásra. Az Inter Európa Banknál a konvertálás díjmentes, ha a banknál marad a másik devizanemre váltott hitel. A Volksbank konstrukciója a tőke egy százalékába kerül; saját hitelek kiváltásánál nem számítanak fel kétszer díjat. Ha a forint is menne A forint árfolyama valószínűleg csak átmenetileg gyengül majd egy-egy alkalommal, így a devizahitelt törlesztők is csak rövidebb időszakokra kerülhetnek (pénz)zavarba. Mindazonáltal továbbra is azt tanácsoljuk, csak az vegyen fel devizahitelt, aki forintkölcsönt is törleszteni tudna. Az átmenetileg megnőtt fizetési terhek miatt szükség lehet néhány tíz- vagy százezer forintos tartalékra.
Garantáltan kockázatmentes
Népszerűek az árfolyam-garanciával kombinált devizahitelek. Amennyiben a havi rendes törlesztéskor az éppen aktuális törlesztési árfolyam egy elűre meghatározott szint fölé kerülne, akkor bank garantálja a rögzített (alacsonyabb) árfolyamon történő havi törlesztést. Az Inter-Európa Bank 190–204 forintos svájci frank árfolyam között nyújtja a 190 forinton való törlesztés lehetűségét, az OTP Bank két évig 182 forint felett. A forint ilyen gyenge teljesítménye azonban nem valószínű; így ezek a garantált kölcsönök inkább „katasztrófa” forgatókönyv esetén lehetnek hasznosak. A Raiffeisen Bank hathavonta fixálja a törlesztési árfolyamot, ami a visszafizetések tervezhetőségét javítja. Növekvő kamatok Svájcban és az eurózónában is nőnek a kamatok, amit szintén növeli a havi törlesztőrészleteket. Az ok a világszerte növekvő infláció. Elsősorban az energiahordozók drágultak, az olaj ára a közel-keleti háborúk miatt tartósan 75 dollár felett stabilizálódott. A gazdasági növekedés azonban Európában stabil, ezért a jegybankok a visszaesés kockáztatása nélkül fékezhetik a gazdaságot a kamatemelésekkel. Svájcban ma 1,5 százalékos, az Unióban 2,25 százalékos az alapkamat, ez egy éven belül 3, illetve 4 százalékra nohet. A forinthoz képest mért kamatelőny azonban megmarad: az MNB – a sokat emlegetett eurókonvergencia-program sikertelensége esetén – akár 8 százaléknál is magasabbra emelheti az irányadó rátát. Az alapkamatok változása a hiteleket is hasonló arányban drágítja.
Átváltható az autólízing
Gépkocsilízing esetén is lehetőség van a kölcsön kiváltására. A hitel devizáról forintra konvertálása banktól függoen a tőketartozás 1–4 százalékába kerül. Emellett a hátralévő tőketartozásra számított árfolyam-különbözetet is be kell fizetni. Ezt úgy számolják ki, hogy a hónap utolsó munkanapján esedékes, fordulónapi árfolyamot összehasonlítják a szerződéskötési árfolyammal. Ennek a két árfolyamnak a különbsége az árfolyam-különbözet. Ezzel az összeggel szorozzák meg a még hátralévő tőkét és osztják szét a még hátralévő futamidore az új, forintban kalkulált törlesztőrészletek között.
|
